Méhnyakrák Nyomtatás E-mail
2008. December 03. szerda, 11:19

A méhnyak a méh alsó része, amely a hüvelybe nyúlik be. A nőgyógyászati rákok közül a méhnyakrák (cervix karcinóma) a harmadik leggyakoribb az összes nőre vonatkoztatva, és a leggyakoribb a fiatal nők közt. Általában 35 és 55 éves kor közti nőket érinti, de előfordulhat a 20 évesekben is.
Ezt a rákot a humán papilloma vírus okozza, amely nemi úton terjed. Ez a vírus okozza a nemi szervi szemölcsöket is. Minél korábban volt a nő első szexuális kapcsolata és minél több partnere volt, annál nagyobb nála a méhnyakrák kockázata.
A méhnyakrákok mintegy 85%-a laphám sejtes rák, amely a méhnyakat borító pikkelyes, lapos, bőrszerű sejtekben alakul ki. A legtöbb egyéb méhnyakrák (adenokarcinóma), amely mirigysejtekből, illetve adenoszquamózus rák, amely többféle sejttípusból alakul ki.
A méhnyakrák a méhnyak felszínén indul, és mélyen a felszín alá kúszhat. Közvetlenül a környező szövetekre, például a hüvelyre terjed. Ezen túl elérheti a méhnyak gazdag kisér- és nyirokér-hálózatát is, és így a szervezet más részeire is eljuthat.

Panaszok, tünetek és kórisme
A korai stádiumokban a méhnyakrák általában nem okoz tüneteket. Okozhat vérezgetést vagy a menstruációk között erősebb vérzést, közösülés utáni vérzést vagy szokatlanul erős menstruációt. A későbbi stádiumokban az ilyen rendellenes vérzés gyakori. További tünetei közé tartozik a kellemetlen szagú hüvelyfolyás, a kismedencei vagy derékfájdalom, és a lábak duzzadása. Ha a vizeletelvezető rendszer elzáródik, kezelés nélkül veseelégtelenség és halál következik be. A rutinszerűen elvégzett Papanicolau (Pap) tesztek, vagy egyéb hasonló vizsgálatok a méhnyakrákot kezdeti állapotban felderíthetik.
 
A rendszeres méhnyakrák-szűrés segít a folyamatot a kezdetekor felismerni. A méhnyakrák a méhnyak felszínén a normális sejtek lassú, de egyre romló változásaival kezdődik. Ezeket a változásokat diszpláziának nevezik. Kezelés nélkül ezek a sejtek idővel - néha évek alatt - elrákosodnak. Amikor rákszűrést végez, az orvos ilyen változásokat és rákot keres. A displáziás nőket 3-4 hónap múlva ismét ellenőrizni kell.
 
A rákszűrő kenetvizsgálat pontosan és olcsón, még a tünetek megjelenése előtt felismeri a méhnyakrákok 90%-át. Ennek eredményeként a méhnyakrákos halálesetek száma több mint 50%-kal csökkent a rákszűrés bevezetése óta. Az első rákszűrést a nemi élet megkezdésekor, vagy a 18 éves kor betöltésekor ajánlott elvégezni, és a továbbiakban évente megismételni. Ha a vizsgálati eredmények 3 egymást követő évben normálisak, a rákszűrést 2-3 évente kell ismételni mindaddig, amíg a no szexuális szokásai nem változnak meg. Minden nő esetében, akiben méhnyakrákot vagy displáziát észleltek, legalább évente kell rákszűrést végezni. Ha mindenki rendszeresen járna rákszűrésre, e rák halálozása gyakorlatilag megszűntethető lenne. Az amerikai nők 50%-át azonban nem szűrik rendszeresen.
 
Ha kismedencei vizsgálat során a méhnyakon szövetszaporulatot, fekélyt vagy más kóros területet észlelnek, vagy ha a rákszűrés rákot vagy kóros eltérést mutat ki, mintavételt végeznek. Az orvos általában nagyító lencsét (kolposzkópot) használ a méhnyak vizsgálatára és a szövetmintavétel ideális helyének meghatározására. Kétféle típusú mintavétel létezik. A próbakimetszéses biopszia során a méhnyak egy kis, kolposzkóppal kiválasztott részét távolítják el. A nyakcsatorna kaparás (endocervikális küretázs) során a méhnyak belsejének nem látható szövetét kaparják le. Ezek az anyagvételek kis fájdalmat, és kevés vérzést okoznak. A kettő együtt általában elég szövetet biztosít a patológus számára a diagnózishoz.
 
Ha a diagnózis nem egyértelmű, az orvos kúpkimetszést alkalmaz, egy nagyobb, kúp alakú szövetdarab kimetszésével. Általában egy vékony dróthurkot alkalmaz, amelyen elektromos áramot vezetnek át. Az eljárást elektromos hurokkimetszésnek (LEEP) nevezik. Alternatív megoldásként lézert (erősen fókuszált fénysugarat) használnak. Mindkét beavatkozás helyi érzéstelenítésben, akár a rendelőben is elvégezhető. Néha használnak hagyományos (nem elektromos) kést is, de ez az eljárás műtőt és érzéstelenítést igényel.
 
Ha méhnyakrákot állapítanak meg, meghatározzák a pontos méretét és elhelyezkedését (stádiumát). A stádium megállapítása a kismedence orvosi vizsgálatával, és különböző eljárásokkal (például cisztoszkópiával, mellkasröntgennel, vénás urográfiával és vastagbéltükrözéssel) kezdődik annak kiderítésére, hogy a rák a környező szövetekre vagy a szervezet távoli részeire átterjedt-e. Egyéb eljárások, például komputertomográfia (CT), mágneses rezonancia vizsgálat (MRI), bárium beöntés, csont- és májvizsgálatok is végezhetők.

Kórjóslat és kezelés
A kórjóslat a rák stádiumán múlik. A kezelt I. stádiumú rákos nők 80-90%-a, míg a II. stádiumúak 50-65%-a van életben 5 évvel a diagnózis után. A III. stádiumú rák esetén mindez csak 25-35%, míg IV. stádiumban csupán 15% vagy annál is kevesebb.
 
A kezelés is a stádiumtól függ. Ha csak a méhnyak felszíne érintett, az orvos gyakran teljesen ki tudja irtani a rákot a méhnyak egy részének eltávolításával. A beavatkozást elektromos hurokkal, lézerrel vagy hagyományos szikével végzik. Krioterápia, azaz fagyasztás is alkalmazható a rák elpusztítására. Ezek a kezelések lehetővé teszik, hogy a nő később gyermeket szüljön. Mivel a rák kiújulhat, az orvos azt tanácsolja, hogy a nő az első évben 3 havonta, utána 6 havonta jelentkezzen vizsgálatra és rákszűrésre. Ritkán a méh eltávolítása (hiszterektómia) is szükséges.
 
Ha a rák a kismedencében kezdett terjedni, a méhen kívül a környező szöveteket, szalagokat és nyirokcsomókat is el kell távolítani (ez a radikális méheltávolítás). A petefészkeket is ki kell venni. Ép, működő petefészkeket fiatal nőkből nem távolítanak el. Alternatív megoldásként sugárkezelést alkalmaznak. Ez általában nem vagy kevés azonnali mellékhatást okoz, de irritálhatja a hólyagot vagy a végbelet. Késői hatásként a bél elzáródhat, és hólyag- vagy végbélkárosodás alakul ki. A petefészkek működése is leáll. Mind a radikális méheltávolítás, mind a sugárkezelés a nők 85-90%-ában eredményez gyógyulást.
 
Ha a rák továbbterjed a kismedencén belül vagy más szervekre, a sugárkezelést részesítik előnyben. Ez a kezelés a nagy vagy kiterjedt rákban szenvedő nők 40%-ában hatástalan.
 
Ha a rák nagyon kiterjedt vagy kiújult, kemoterápia is szóba jön, általában ciszplatinnal és ifoszfamiddal. A kemoterápia azonban csak a kezelt nők 25-30%-ában csökkenti a rák méretét és gátolja terjedését, és akkor is csak időlegesen.

 
Tisztelt Betegek!
Kérjük, hogy a honlapon található kérdőív kitöltésével írják le véleményüket szakrendeléseink szolgáltatásairól.


Hírlevél

Online látogatók

Oldalainkat 35 vendég böngészi

Látogatóink

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma569
Tegnap1241
Ezen a héten4369
Ebben a hónapban20137
Összesen1824883

Névnapok

Ma Lukács ,holnap Nándor ,holnapután Vendel napja lesz.

Partnereink





juventus140

plastofit140

Liget140

magnolia