A méhtest rákja Nyomtatás E-mail
2008. December 02. kedd, 22:21

A méhtestrák a méh nyálkahártyáján (endometriumán) kezdődik, ezért pontosabban endometriumráknak (karcinóma) nevezik. Ez a leggyakoribb nőgyógyászati rák, és a nőkben észlelt negyedik leggyakoribb rákféleség. Ez a rák általában a menopausa után, leggyakrabban 50 és 60 éves kor között alakul ki.
 
Az endometriumrák kockázati tényezői közé tartoznak:
• a menstruáció korai megindulása (korai menarché), menopausa 52 éves kor után vagy mindkettő
• menstruációs problémák (pl. erős vérzés, köztivérzés a menstruációk között vagy hosszú időszakok vérzés nélkül)
• soha nem volt gyermeke
• ösztrogéntermelő daganatok
• ösztrogént tartalmazó gyógyszerek nagy adagban, például ösztrogénkezelés a menopausa után, gesztagén (a progeszteron hormonhoz hasonló szintetikus gyógyszerek) nélkül
• tamoxifen alkalmazása
• elhízás
• magas vérnyomás
• cukorbetegség
• emlőrák, petefészekrák, vastagbélrák vagy méhtestrák a családi kórtörténetben.
 
E körülmények közül számos azért fokozza a méhtestrák kockázatát, mert megemeli az ösztrogénszintet, de a progeszteronét nem. Az ösztrogén a méh nyálkahártyáján (az endometriumon) elősegíti a szövetnövekedést és a gyors sejtosztódást. A progeszteron segít ellensúlyozni az ösztrogén hatását. Az ösztrogénszint a menstruációs ciklus egy részén magas. Így az élet során a menstruációs ciklusok számával nő az endometriumrák kockázata. A tamoxifen, az emlőrák kezelésében alkalmazott gyógyszer az emlőben gátolja az ösztrogén hatását, de a méhben az ösztrogénnel megegyező hatásai vannak. Így ez a gyógyszer is fokozza az endometriumrák kockázatát. Úgy tűnik, hogy az ösztrogént és gesztagént tartalmazó fogamzásgátló tabletták szedése csökkenti az endometriumrák kockázatát.

Az endometriumrákok több mint 80%-a adenokarcinóma, amely mirigysejtekből, további 5%-a szarkóma, amely a kötőszövetből indul ki, és agresszívebb szokott lenni.


Panaszok, tünetek és kórisme
A leggyakoribb figyelmeztető jel a kóros hüvelyi vérzés. A kóros vérzések közé tartoznak a menopausa után vagy a havi vérzések között jelentkező vérzések, és a rendszertelen, erős vagy a normálisnál hosszabb havi vérzések. A menopausa után jelentkező hüvelyi vérzések egyharmadát méhtestrák okozza. A menopausa után hüvelyi vérzést észlelő nőnek azonnal orvoshoz kell fordulnia. Előfordulhat vízszerű, vérrel kevert folyás is. A menopausa után lévő nőkben hetekig, hónapokig tartó hüvelyfolyás jelentkezhet, amelyet hüvelyi vérzés követ.

Ha az orvos endometriumrákot gyanít, vagy ha a rákszűrő kenet kóros, szövetmintát vesz az endometriumból a rendelőben. Ez a vizsgálat az esetek több mint 90%-ában pontosan kimutatja az endometriumrákot. Ha a diagnózis még bizonytalan, az orvos egészségügyi küretet végez, melynek során a méh nyálkahártyájáról kapar le szövetet. Ezzel egyidejűleg egy vékony, hajlékony képalkotó optikát vezet be a hüvelyen és a méhnyakon át a méhbe, és megtekinti a méh belsejét. Ezt az eljárást hiszteroszkópiának nevezik.
 
Ha endometriumrákot diagnosztizálnak, a következő eljárások legalább egy részét elvégzik annak tisztázására, hogy a rák túlterjedt-e a méhen: vérvizsgálatok, májfunkciós vizsgálatok, mellkasröntgen és komputertomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia vizsgálat (MRI). Néha további vizsgálatok is szükséges. A stádiumbeosztás ezekből a vizsgálatokból, és a daganat eltávolításakor végzett műtét során nyert információkból áll össze.
 
Ha az endometriumrákot korán felismerik, az ebben szenvedő nők csaknem 90%-a él 5 évnél tovább, és legtöbbjük meggyógyul. A kórjóslat jobb olyan nők esetén, akikben a rák nem terjedt túl a méhen vagy ha a rák relatíve lassan nő. Az endometriumrákban szenvedő nők kevesebb, mint egyharmada hal meg ebben.
 
A hiszterektómia, a méh műtéti eltávolítása az endometriumrákban szenvedő nő kezelésének alapja. Ha a rák nem terjed túl a méhen, a méh eltávolítása a petevezetőkkel és a petefészkekkel együtt (szalpingo-oforektómia) szinte mindig meggyógyítja a rákot. Egyúttal általában a környező nyirokcsomókat is eltávolítják. Ezeket a szöveteket patológus vizsgálja meg, és dönti el, hogy továbbterjedt-e a rák, és ha igen, milyen mértékben. Ezen információ alapján az orvos eldönti, hogy további kezelés (kemoterápia, sugárkezelés vagy gesztagén) szükséges-e a műtét után.
 
Mivel néhány sejt észrevétlenül is megmaradhat, ezért kemoterápia akkor is adható műtét után, ha úgy tűnik, hogy a rák nem terjedt tovább. A méhre korlátozott rákban szenvedő nők több mint felében nincs szükség sugárkezelésre. Ha azonban a rák továbbterjedt, általában szükséges a műtét utáni sugárkezelés.
 
A gesztagének (a progeszteron hormonhoz hasonló szintetikus gyógyszercsoport, amely a méhben az ösztrogén hatását gátolja) gyakran hatékonyak. Ha a rák a méhen túlterjed, nagyobb adag is szükséges lehet. A kiterjedt rákban szenvedő nők 15-30%-ában a gesztagén csökkenti a rák méretét, és legalább 2-3 évig vagy annál is tovább gátolja terjedését. A gesztagén addig folytatható, amíg hatékonynak tűnik. Mellékhatásai lehetnek a hangulatváltozások és a vízvisszatartás következményeként a súlygyarapodás.
 
Ha a rák kiterjedt, nem reagál gesztagénre vagy kiújul, a sugárkezelés helyett vagy mellett kemoterápiás szerek (pl. ciszplatin, ciklofoszfamid, doxorubicin és paklitaxel) is alkalmazhatók. Ezek a gyógyszerek a gesztagénnél sokkal mérgezőbbek, és számos mellékhatásuk van. A kezelt nők több mint felében azonban csökkentik a rák méretét, és gátolják a terjedését.

 
Tisztelt Betegek!
Kérjük, hogy a honlapon található kérdőív kitöltésével írják le véleményüket szakrendeléseink szolgáltatásairól.


Hírlevél

Online látogatók

Oldalainkat 28 vendég böngészi

Látogatóink

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma674
Tegnap782
Ezen a héten5253
Ebben a hónapban15140
Összesen1760285

Névnapok

Ma Ilona ,holnap Huba ,holnapután István napja lesz.

Partnereink





juventus140

plastofit140

Liget140

magnolia